Az élet szinte minden területét érinti a környezetvédelem, az érem másik oldalaként pedig szinte valamennyi feladat ellátása során felmerülnek környezetvédelmi kérdések. A Versenytanács elsősorban a piaci verseny tisztaságát védi, azon túl pedig, a fogyasztók megtévesztésének tilalmához kapcsolódóan, elősegíti a tudatos vásárlást, amely a környezetvédelem fontos eleme. Az alábbiakban környezetvédelmi kapcsolódású versenytanácsi döntéseket vizsgáltam.
A Versenytanács Vj-171/2007/14. határozatában megállapította, hogy a Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Zrt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított akkor, amikor reklámjaiban azt közölte, hogy közbeszerzési eljárás győzteseként Pécsett kizárólagosan jogosult a kommunális folyékony hulladék elszállítására. A tevékenység kizárólagossága azonban csak a lakossági fogyasztók felé áll fenn: a hatályos önkormányzati rendelet értelmében gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységük során keletkezett települési folyékony hulladék esetében az egyébként kötelező közszolgáltatást nem kötelesek igénybe venni, amennyiben annak kezeléséről a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (Hgt.) foglaltaknak megfelelően gondoskodik. Az eljárás alá vont a megtévesztő tájékoztatást 317 gazdálkodó szervezet számára küldte ki, amelyek közül csak egy kötött szerződés vele.
A Versenytanács álláspontja szerint az áru lényeges tulajdonságának minősül, hogy az csak a tájékoztatást nyújtó vállalkozástól szerezhető be, mivel a fogyasztó számára azt a látszatot keltheti, hogy szükségtelen más szolgáltatót keresnie, akitől esetleg kedvezőbb feltételek mellett szerezhető be az adott áru.
A településtisztaság, ezen belül a csatornázatlan ingatlanokon keletkező szennyvíz elszállítása, ártalmatlanítása (kezelése) a települési önkormányzatok feladata, tehát közfeladat. Pécs önkormányzata koncesszió keretében gondoskodott a feladat ellátásáról. Nyilvánvaló, hogy a szennyvíz kezelése az egyes lakosok esetében nem megoldható. A jogalkotó önkormányzat viszont belátta azt, hogy egy nagyobb anyagi erővel rendelkező és emellett nagyobb szennyvízmennyiséget kibocsátó gazdálkodó szervezet esetében mind gazdasági mind környezeti szempontból előnyösebb a keletkezés helyén történő ártalmatlanítás – ez egyébként a hulladékgazdálkodás egyik alapelve is. Az eljárás alá vont magatartásának azonban nem volt piaci hatása, ezért a Versenytanács a bírság kiszabását szükségtelennek tartotta.
Az elmúlt években az ásványvízfogyasztás megsokszorozódott, és alapvető élelmiszer lett gyakorlatilag valamennyi társadalmi réteg számára. Ez elsősorban az agresszív reklámkampányoknak köszönhető, amelyek folytán sokszoros áron vásároljuk meg, amihez sok esetben akár jobb minőségben is hozzájuthatunk, ha kinyitjuk a vízcsapot. A palackozott vizek kapcsán kisebb jogsértéseket orvosolt a Versenytanács alábbi határozataiban, melyek inkább a versenytársakat és nem a fogyasztókat károsíthatták, bár a termékek minőségének fogyasztók általi megítélhetősége fontos eleme a tudatos vásárlásnak.
A Versenytanács Vj-116/2004/93. számú határozatában a Szentkirályi Ásványvíz Termelő és Forgalmazó Kft-t marasztalta el. A tényállás szerint a 2004-es párizsi Aqua- Expo-n a szénsavmentes Szentkirályi ásványvíz „Eauscar” díjat kapott. Az eljárás alá vont ezt követően mind szénsavas, mind szénsavmentes ásványvizeit a „világ legjobb” és a „világbajnok” jelzőkkel látta el, valamint a díj megnevezését feltüntette több reklámhordozón és a palackokon. A Versenytanács a Kft. magatartását a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak ítélte, mivel a szénsavas ásványvizét is díjazottként tüntette fel, ez azonban nem volt valós (azt egy olasz ásványvíz nyerte el), illetve a világ legjobb – világbajnok jelzőkkel akként tüntette fel termékeit, mintha azok kiemelkedően jobbak lettek volna a versenytársak termékeinél, amely állítás szintén nem nyert bizonyítást az eljárás során.
A Versenytanács Vj-139/2006/37. számú határozatában azért marasztalta el az Aquarius-Aqua Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Kft-t, mivel a „Superior Taste Award2006” versenyen díjazott Veritas Gold nevű ásványvize esetében reklámjában a „világ élén” jelző használatával ugyancsak azt a látszatot keltette, hogy a termék jobb ízű valamennyi versenytárs ásványvizénél.
A Versenytanács Vj-90/2006/26. számú határozatában a Coca-Cola Beverages Üdítőital Gyártó Kft-vel szemben szabott ki 10 millió Ft bírságot, mivel NaturAqua ásványvizükről állították, hogy az a Balaton-felvidékről származik, származási helye azonban a Keszthelyi-hegység, amely nem része a Balaton-felvidéknek.
A VJ-139/2004-es ügyben azt vizsgálta a Versenytanács, hogy a BUSZESZ Rt. jogszerűen alkalmazott-e „babavíz” címkét egyes Óbudai Gyémánt ásványvizei esetében. A vizsgálat megállapította, hogy az eljárás alá vont magasabb minőségbiztosítási követelményeket támaszt a „babavíz” jelölésű termékek palackozása során, ezért a Versenytanács 20. számú határozatával az eljárást megszüntette.
Mindössze az legutóbb vizsgált döntés foglalkozik az ásványvíz összetételével, azaz élettani hatásaival, jóllehet ez van olyan fontos, ha nem fontosabb jellemző, mint az íz. Bár nem a Versenytanács hatásköre, de mindenképp kiemelendő, hogy az ásványvizek minőségének rendszeres és gyakori hatósági ellenőrzése az emberi egészség védelme érdekében alapvető követelmény lenne.
A tudatos vásárlók egyik alapelve, hogy helyben előállított termékeket vásároljunk. Ezzel egyrészt megspóroljuk a szállításhoz kapcsolódó környezetterhelést, másrészt a helyi gazdaságot is támogatjuk. A Versenytanács az ennek megfelelően eljáró fogyasztókat is védte, amikor Vj-197/2006/66. számú határozatában pirospaprika-őrleményeket vizsgált. Az egyébként hungarikumnak számító és első ránézésre hazainak tűnő termékek hátoldalán, apró betűvel volt csak feltüntetve, hogy a termék 20-30% importpaprikát tartalmaz. Az eljárás alá vontak is elismerték, hogy a lakossági kisfogyasztók idegenkednek az importpaprikát tartalmazó őrleményektől, így ezeket elsősorban a más preferenciákkal bíró ipari felhasználók felé értékesítik. A Versenytanács emiatt csak a lakossági fogyasztókkal szemben vizsgálta a magatartás megtévesztésre alkalmas voltát. Megállapította, hogy az őrlemény olyan hétköznapinak számító cikk, amelynek megvásárlásánál az átlagos fogyasztó nem tanúsít körültekintő magatartást, tekintettel arra is, hogy általában feltételezhető ezek helyi előállítása. A csomagolás hátoldalán, apró betűvel elhelyezett tájékoztatás nem hívja fel a fogyasztó figyelmét az importált tartalomra. Az eljárás alá vontak magatartását álláspontom szerint részben menti, hogy magatartásuk oka a nyári aszályos időszakok (mint egyre gyakoribb vis maior) miatt fellépett alapanyaghiány – az időjárási anomáliák oka pedig a globális felmelegedés.
A boltok polcain ritkán találkozhatunk a termékek környezetbarát jellemzőire felhívó reklámmal, tájékoztatással. A hiánynak többnyire az az oka, hogy a gazdaság még nem ismerte fel a környezetbarát termékekben rejlő profit lehetőségét, azt, hogy számos (remélhetőleg egyre több) fogyasztó akár többletkiadásokra is hajlandó lehet a tisztább környezet érdekében. Üdítő változatosság a Versenytanács Vj-105/2008/12. számú határozata, amelyben nem találta jogsértőnek a SOLE-MiZo Tejterméket Gyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Zrt. Flört Kancsós Joghurt termékén a környezetbarát csomagolásra való utalást. Megjegyzendő, hogy bár valóban előremutató lépés – ahogy a vizsgált esetben is történt - kisebb környezetterhelésű csomagolóanyagok alkalmazása, mégis ezen egyszerhasználatos, semmi további funkcióval adott formájukban nem felruházható anyagok újrafelhasználása, de még inkább visszaszorítása volna kívánatos.
A technológia fejlődésével mind világosabb képet kaphatunk az emberi tevékenységek következményeiről, amely alapvető fontosságú a környezetterhelési adatok kiszámítása szempontjából is. Szükséges, hogy a jogalkotók a lehető leggyorsabban reagáljanak a fejlődésre, azaz kötelező normákba foglalják a mind pontosabb követelményeket. Az Opel Southeast Europe Korlátolt Felelősségű Társaság 1998 novemberében akként tanúsított jogsértő magatartást, hogy az általa az Astra Classic gépjárműcsaládról kiadott ismertetőben az üzemanyag-fogyasztást a 80/1268/EGK határozatra való hivatkozással jelölte meg. Azonban 1996. január 1-től a 93/116/EK irányelv új, finomított mérési módszerek alkalmazását írta elő, amely miatt az eljárásban érintett gépkocsitípusok fogyasztási adatai mintegy két literrel kedvezőtlenebbé váltak a korábbi számításokhoz képest. A Versenytanács Vj-118/2001/17. számú határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont magatartása a fogyasztók megtévesztésére alkalmas volt, és 5 millió Ft bírságot szabott ki. A döntés indokolása szerint a tanúsított magatartás az egyébként is kiélezett versenyben, tekintettel a magas benzinárra, előnyhöz jutatta az Opelt.
A kemizáció eredményeként az emberiség számtalan olyan új vegyi anyaggal vette körbe magát, amelyeknek a szervezetre gyakorolt hatásáról mit sem tudunk. Ennek egyik hatása az allergiás megbetegedések elterjedése, amely szinte már népbetegségnek számít. A kellemetlen és tartósan fennálló tünetek enyhítésére rendelkezésre álló szerek mellékhatásai (főleg fáradékonyság, aluszékonyság) gyakran majdnem annyira akadályozzák a beteget mindennapi feladatainak ellátásában, mint maga az allergia. A kereslet folytán megjelent a piacon a kínálat: olyan termékek, amelyek mellékhatás nélkül ígérnek jobbulást, azonban ezen termékek hatásossága a legtöbb esetben nem bizonyítható. A Versenytanács VJ-88/2006/25. számú határozatában megállapította, hogy a Pannon Medisana Kft. megtévesztette a fogyasztókat, amikor Medinose elnevezésű fényterápiás készülékét „anti-allergén” jelzővel reklámozta és másfél millió forint bírság megfizetésére kötelezte az eljárás alá vontat. A Versenytanács Vj-124/2007/63. számú határozatában a Kft-t (és további, a készüléket forgalmazó gazdálkodó szervezeteket) ismét bírsággal sújtotta, mivel többek között weboldalán - illetve a forgalmazók reklámhordozóin – ismét kifogásolt állítások voltak feltüntetve a Medinose készüléket illetően.
Utolsóként a véleményem szerint több szempontból legsúlyosabb magatartás következik, amely ugyancsak egy „mellékhatások nélkül gyógyító” elektronikus készülékhez kapcsolódik.
A Versenytanács Vj-48/2008/36. számú határozatában
A döntésekből kiemelendő, hogy a gyógyhatás állítása olyan sérülékeny fogyasztói kört is érint, akik betegségük folytán érzékenyebbek minden olyan új információra, termékre, amely tüneteik enyhülését, vagy gyógyulást ígérnek. Emiatt akár anyagi helyzetüket meghaladó kiadást is vállalhatnak. A legfontosabb nekik az ígért jótékony hatás, amelynek vonatkozásában koruk, helyzetük, kiszolgáltatottságuk miatt hiszékenyebbek.
A Vivaldi, és rajta túlmenően a nagyobb ismertséggel rendelkező MediaMarkt hálózat tehát szegény, öreg, beteg embereket csapott be a készülékkel, magatartásukat a gép visszavásárlása sem teszi jóvá. Míg az ásványvizek esetén álláspontom szerint enyhébben megítélendő magatartásokról van szó, addig ebben az esetben a lehető legsúlyosabbról. Az ilyen versenytanácsi döntéseknek a lehető legnagyobb nyilvánosságot kellene biztosítani, ami akár az ilyen magatartást tanúsító cégek ellehetetlenülését kellene, hogy jelentse. Így számomra a döntésben foglalt bírság és a kötelezettségvállalás túlzottan enyhe jogkövetkezménynek tűnik.
A versenyjogi kereteken jóval túlmutat, ha azt a körülményt is értékeljük, hogy egy olyan gép elkészítéséhez és népszerűsítéséhez használtak fel sok erőforrást, amely emberi szükséglet kielégítésére alkalmatlan, azaz valójában semmit sem ér. Valószínűleg a Medinose esetében is ugyanez történt, hiszen ha valóban gyógyhatással rendelkezne a készülék, a piaci érdekek azt diktálták volna, hogy az elmarasztaló határozatot követően a jogszerű forgalmazás érdekében tegyenek lépéseket, ehelyett azonban folytatták a jogsértő magatartást.
A vizsgált döntések alapján több fontos körülményt látok követendőnek a jövőre nézve. Az egyik, hogy a versenytanácsi döntések lényegét a hétköznapi fogyasztók számára közérthető módon tegyék közzé (ez részben a GVH honlapján megvalósul), s az összegzés tegye lehetővé az egyes piaci szereplőkre lebontva a jogsértés súlyának megítélését. Ugyanakkor fontos a fogyasztók tudatosságának növelése, hogy a pénztárcájukkal szavazva jutalmazzák az etikusan eljáró cégeket és büntessék a jogsértőket.
Az átláthatóságnak a fogyasztás minden területén egyre jobban kellene érvényesülnie. Csak ettől várható ugyanis, hogy a vásárlók valós döntéseket hozhassanak: azaz az elvárásaiknak leginkább megfelelő terméket vásárolhassanak.
Sok esetben külföldi cégtől átvett reklámok, termékek jogsértőek. Emiatt kiterjedt vizsgálat lenne szükséges, minél teljesebben felölelve a cégek közötti kapcsolatokat. Ehhez egy nemzetközi szintű versenyhivatalra lenne szükség, amely legalábbis uniós szinten vizsgálná a jogsértő magatartásokat, hogy azok más országokba se gyűrűzhessenek tovább, illetve a hátrányos jogkövetkezmények valamennyi tagországban érvényesülhessenek a jogsértővel szemben.
MELLÉKLET
A TUDATOS VÁSÁRLÓ 12 PONTJA
A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását.
2. A szemét a legdrágább!
A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel.
3. Cetli
Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz 'polctrükkökre'.
4. Helyben
A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket.
5. Mennyi műanyagot viszel haza?
Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást.
6. Keresd az eredetit!
Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket.
7. Olvasd el a címkéket!
Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz.
8. Erőszakmentes szépség
Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat.
9. Tartós használat!
Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár.
10. Frisset
Friss, hazai idényzöldséget és -gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett.
11. Helyi termékeket vegyél
Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez.
12. Nem mindegy!
Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül.
Forrás: http://www.tudatosvasarlo.hu/12pont.html
[1] ld. melléklet: A tudatos vásárló 12 pontja – 12. pont
[2] A tudatos vásárló 12 pontja – 4. és 11. pont
[3] A tudatos vásárló 12 pontja – 2, 5 és 9. pont
Utolsó kommentek