Némiképp a Föld órájához kapcsolódóan egyúttal az óráinkat is tekerjük előrébb egy órácskával. De csak hisszük, hogy ez jelent bármi spórolást. Évek óta rebesgetik, hogy a fogyasztás átalakulása miatt már nem lehet ezzel a módszerrel energiát megtakarítani, ergo csak az állampolgárnak okoz főleg tavasszal nem kevés bosszúságot. Amerikai kutatók három éven át mérték hét millió háztartás áramfogyasztását, az energiafogyasztás azonban nem csökkent az átállítás után. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az óraátállítás nem jelent áram megtakarítást. Ezzel a következtetéssel magyar adatok is egybecsengenek. 

A megtakarítás legnagyobb része egyébként abból fakadt, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban ez a rendszer sokkal rugalmasabb, és a lámpák ki-bekapcsolását a sötétedéshez lehet közvetlenül hozzárendelni. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen mit mutat. Emellett a fogyasztási szokások megváltozása, például az, hogy az emberek többet néznek tévét, és elterjedtek a légkondicionálók, alapjaiban változtatta meg az 5-10 éve még jelentős energiamegtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Tehát az egyéni fogyasztás csökkenésében sem tapasztalható az óraátállítás hatása. Negatív hatása viszont van: fáradtabbak vagyunk, ezért megnő a balesetek száma.

Tehetnénk fel a kérdést, hogy akkor mi a túrónak kínozzuk magunkat az óratekergetéssel évről évre? Hát biz' azért, mert Európa többi része is ezt teszi, mi meg elég kis hal vagyunk, hogy azt mondjuk, mi nem tekerünk!