HTML

Környezetblog

A bolygónk mindig erősebb volt és mindig erősebb is lesz, mint mi. Nem tudjuk elpusztítani.Ha átlépünk egy bizonyos határt, majd ő söpör le minket a felszínéről, és létezik tovább. Miért nem mondják inkább úgy, hogy ne hagyjuk, hogy a bolygónk elpusztítson minket?

Zöld blogháló

Olvass még több ZÖLDséget!
Katt!

Utolsó kommentek

Ökológiai lábnyom

2009.03.03. 22:15 FöldlakóEmber

Az ökológiai lábnyom fogalmát egy kanadai ökológus, William Rees alkotta meg a hetvenes években, majd a ’90-es évek első felében Mathis Wackernagel-el közösen fejlesztette tovább. A fogalom egy hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat. A számítást elvégezve arra derül fény, hogy hány hektár föld és vízfelületre van szükség az adott folyamatok fenntartásához.

A Föld eltartóképessége véges. Jelenleg 6,8 milliárd embertársunkkal osztozunk bolygónk kb. 11,3 milliárd hektárnyi biológiailag aktív föld- és vízfelületen. Bár a javakhoz való hozzájutás rendkívül szélsőséges megfigyelve a leggazdagabbakat és legszegényebbeket (120-szoros a legnagyobb különbség), átlagosan egy emberre 1,6 hektár termőterület eltartóképessége jut. Egy átlagos magyar állampolgár ellátásához 2003-ban 3,5 hektárnyi földterületre volt szükség, kétszer annyira, mint amennyi a Föld biológiai kapacitásának egyenlő elosztása esetén junta – ez azt jelenti tehát, hogy eléggé nagy lábon élünk: ha az egész Föld lakossága úgy élne, mint a magyar lakosság, két földgolyóra lenne szükség az emberiség kiszolgálásához. Globálisan 2003-ban 25%-kal nagyobb volt az emberiség ökológiai lábnyoma, mint Földünk eltartóképessége! Nem nehéz belátni, hogy mindez az élőlények sokaságának és magának az emberiségnek a jövőjét, jólétét veszélyezteti. 

Az elmúlt 30 év során Magyarország lakosainak ökológiai lábnyoma 5%-al csökkent (javult), míg az ország biológiai kapacitása 22%-al csökkent, azaz romlott. Tehát csökkent a terhelésünk, ugyanakkor jóval nagyobb arányban csökkent az ország eltartóképessége. Ennek oka többek között a termőterületek túlterhelése. Egy példával leírva: egy tónak adott mértékű öntisztulási képessége van. Ha ennél több szennyvíz folyik bele, akkor nem csupán elszennyeződik, de az élővilágának leromlása miatt az öntisztulási képessége is csökken. Ugyanígy van ez a földterületeinkkel is.

Egy ország ökológiai lábnyomát a népességének mérete, egy átlagos lakójának fogyasztása, illetve a fogyasztott javak és szolgáltatások előállításának erőforrás-igénye határozza meg. Az emberi szükségeteket a következő kategóriákba sorolják be: élelmiszer, lakás, közlekedés és szállítás, fogyasztási javak, illetve szolgáltatások. Minden szükségletre megnézik, hogy a különböző típusú területekből hány hektárra van szükség a kielégítéséhez.

Linkek ökológiai lábnyom-számításra:

Ökológiai lábnyom I.

Ökológiai lábnyom II.

My footprint

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kornyezet.blog.hu/api/trackback/id/tr61978535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csaladterapia budapest 2009.03.05. 17:43:05

Üdv! Érdekes lenne olyan kimutatás,ami biztosan létezik valahol, hogy melyek a legveszélyeztettebb területek olyan szempontból, hogy többszöröse az ökológiai lábnyomuk, mint a terület eltartóképessége. Hol lehet majd számítani a legnagyobb károkra (emberéletben gondolkodva) és honnan indulhatnak majd ki az első nagyobb (milliós, százmilliós) népvándorlások. Ha van ilyen info, felméréshez link, szívesen venném.

FöldlakóEmber · http://kornyezet.blog.hu 2009.03.06. 09:34:45

Helló! Kutakodom még a témában, fogok még erről postolni, linkelni.