Az ökológiai lábnyom fogalmát egy kanadai ökológus, William Rees alkotta meg a hetvenes években, majd a ’90-es évek első felében Mathis Wackernagel-el közösen fejlesztette tovább. A fogalom egy hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat. A számítást elvégezve arra derül fény, hogy hány hektár föld és vízfelületre van szükség az adott folyamatok fenntartásához.
A Föld eltartóképessége véges. Jelenleg 6,8 milliárd embertársunkkal osztozunk bolygónk kb. 11,3 milliárd hektárnyi biológiailag aktív föld- és vízfelületen. Bár a javakhoz való hozzájutás rendkívül szélsőséges megfigyelve a leggazdagabbakat és legszegényebbeket (120-szoros a legnagyobb különbség), átlagosan egy emberre 1,6 hektár termőterület eltartóképessége jut. Egy átlagos magyar állampolgár ellátásához 2003-ban 3,5 hektárnyi földterületre volt szükség, kétszer annyira, mint amennyi a Föld biológiai kapacitásának egyenlő elosztása esetén junta – ez azt jelenti tehát, hogy eléggé nagy lábon élünk: ha az egész Föld lakossága úgy élne, mint a magyar lakosság, két földgolyóra lenne szükség az emberiség kiszolgálásához. Globálisan 2003-ban 25%-kal nagyobb volt az emberiség ökológiai lábnyoma, mint Földünk eltartóképessége! Nem nehéz belátni, hogy mindez az élőlények sokaságának és magának az emberiségnek a jövőjét, jólétét veszélyezteti.
Az elmúlt 30 év során Magyarország lakosainak ökológiai lábnyoma 5%-al csökkent (javult), míg az ország biológiai kapacitása 22%-al csökkent, azaz romlott. Tehát csökkent a terhelésünk, ugyanakkor jóval nagyobb arányban csökkent az ország eltartóképessége. Ennek oka többek között a termőterületek túlterhelése. Egy példával leírva: egy tónak adott mértékű öntisztulási képessége van. Ha ennél több szennyvíz folyik bele, akkor nem csupán elszennyeződik, de az élővilágának leromlása miatt az öntisztulási képessége is csökken. Ugyanígy van ez a földterületeinkkel is.
Egy ország ökológiai lábnyomát a népességének mérete, egy átlagos lakójának fogyasztása, illetve a fogyasztott javak és szolgáltatások előállításának erőforrás-igénye határozza meg. Az emberi szükségeteket a következő kategóriákba sorolják be: élelmiszer, lakás, közlekedés és szállítás, fogyasztási javak, illetve szolgáltatások. Minden szükségletre megnézik, hogy a különböző típusú területekből hány hektárra van szükség a kielégítéséhez.
Linkek ökológiai lábnyom-számításra:
Utolsó kommentek