HTML

Környezetblog

A bolygónk mindig erősebb volt és mindig erősebb is lesz, mint mi. Nem tudjuk elpusztítani.Ha átlépünk egy bizonyos határt, majd ő söpör le minket a felszínéről, és létezik tovább. Miért nem mondják inkább úgy, hogy ne hagyjuk, hogy a bolygónk elpusztítson minket?

Zöld blogháló

Olvass még több ZÖLDséget!
Katt!

Utolsó kommentek

A Föld órája?

2009.03.27. 01:00 FöldlakóEmber

Holnap, a Föld órája idején, vagyis 20.30-21.30-ig mindenki lekapcsolja a villanyt. Csatlakoztam én is az akcióhoz a www.earthhour.org, mert a kampány célja a  klímaváltozásra való figyelemfelhívás. Azért voltam korábban szkeptikus az akcióval kapcsolatban, mert a villamos energia ugyebár nem tárolható, ami azt jelenti, hogy ha túl sokan egyszerre tényleg megszűnünk felhasználni az áramot,az biztosan jókora károkat okozna az elektromos ellátórendszerben. Meg persze az is elég rázós, amikor az egy óra elteltével elkezdjük - remélhetőleg mértékkel - visszakapcsolgatni a lámpákat. Szóval azért ezzel vigyázni kell.  Bár remélhetőleg kiküszöbölhető  a probléma azzal, hogy az elektromos művek figyel arra, hogy hány település (a fenti weboldalon található a csatlakozók listája), illetve hány ember csatlakozott az akcióhoz.

Figyelemfelkeltésnek jó a dolog, nagyon remélem, hogy eléri ezt a célt. Ezzel egyidejűleg azért meg kell jegyezni, hogy minden nap minden órája egyben a Föld órája, tehát igyekezzünk összességében kevesebb áramot fogyasztani. Kicsit a karácsonyra emlékeztet, hogy ne csak akkor szeressük egymást ;) És milyen igaz!

Még egy adoma a végére. Akaratlanul is fültanúja voltam egy beszélgetésnek, amikor egy baráti társaság megbeszélte, hogy a Föld órája helyett a Sör óráját tartják meg, mégozzá a Gellért hegyen, figyelve az elsötétülő várost. Remélem, lesz jócskán mit (nem) látni!

Fent a 2007-es Sydney látható a Föld órája előtt és alatt. Ezt a képet azért is raktam be, mert én legfeljebb majd azt láthatom, ahogy jómagam lekapcsolom a lámpát, mert lakóhelyem, Szolnok nem csatlakozott a kezdeményezéshez.

Szólj hozzá!

Címkék: föld környezetvédelem szolnok sydney

A jövő generációinak emberi jogi nyilatkozata

2009.03.10. 21:51 FöldlakóEmber

   

    Mi, a jövő emberei - mint a bennünket megelőző húszezer generáció -, jogot formálunk arra, hogy tiszta levegőt szívjunk, tiszta és szabadon feltörő vizet igyunk, élettől hemzsegő vízben ússzunk és gazdag, élettel teli földben termesszük növényeinket.

    Jogot formálunk arra, hogy mérgező vegyszerektől, nukleáris hulladéktól és genetikus szennyeződéstől mentes világot örököljünk. Jogot formálunk arra, hogy érintetlen természeti környezetben sétáljunk és érezzük a tiszteletet, ha egy vadon élő állattal találkozunk.

    Könyörgünk neked, a ma emberének: ne hagyj magad után eltakarítandó szemetet, ne vállalj -bármily elenyészőnek is tűnő - műszaki kockázatot, amely a későbbiekben katasztrófaként üthet vissza. Tiszteletteljesen megkérünk, hogy ne terhelj bennünket törlesztetlen adósságaiddal és kimerített nyugdíj kereteddel, mivel jogot formálunk bolygónk gazdasági bőségéből való részesedésre is. Kérünk, ne élj fel mindent.

    Cserébe megígérjük, hogy mi sem teszünk úgy. Ugyanezen jogokat és kiváltságokat biztosítjuk az utánunk következő generációk számára. Tesszük ezt annak szent reményében, hogy az emberi lélek, emberi szellem örökké élni fog.

Forrás

Szólj hozzá!

Címkék: gondolatébresztő

Húsvét szigetek

2009.03.09. 21:27 FöldlakóEmber

Igen aktuális téma, hogy vajon hol tart most az emberiség. A válság visszafordítható-e még, vagy már túl vagyunk ezen a ponton. Egyes társadalmak elbuktak a történelem során, és csak remélhetjük, hogy a Föld népére nem ez a sors vár. A Húsvét szigetek lakóinak (és főleg utódaiknak) a tragédiáját gondolatébresztőnek szánom, alábbiakban az ő történetük olvasható dióhéjban:

Más lakható szárazföldtől hatalmas távolságokra van a Húsvétsziget.
Területe durván 160 négyzetkilométernyi, éghajlata meleg égövi, valaha termékeny talaja ma már terméketlen. Kopár a sziget, csak a tengerparton álló hatalmas kőszobrok hívják fel magukra a figyelmet. 1722 húsvétján a kietlen, puszta szigeten a felfedezők alig kétezer tengődő őslakost találtak. Nem láttak egyetlen három méternél magasabbra növő fát vagy bokrot sem, a növényzet fűfélékből, sásból és páfrányokból állt. Hasonlóan szegényes az állatvilág is. Rovarokon kívül nincs más őshonos szárazföldi állat, nincsenek sem denevérek, sem szárazföldi madarak, sem csigák vagy gyíkok. Egyedüli háziállat a tyúk. Régészeti feltárásokból ma már ismerjük, mi történt a szigeten.

Valóságos édenkert volt valaha. Óriási pálmafákból álló őserdő borította, gazdag volt növény és állatvilága. Mivel a szigeten nem éltek ragadozók, a tengeri madarak háborítatlan fészkelőhelyeként szolgált. Lakói, a csendes-óceáni térséget benépesítő polinéziai hajósok, 800-1100 körül érkeztek a szigetre. Jól boldogultak, eleinte a sziget adottságaihoz alkalmazkodva éltek. Fő táplálékuk a hal volt. Mivel a parti vizekben nagyon kevés a hal, kint a nyílt tengeren halásztak. További eledelül a szigeten élő madarak, az
ott termő gyümölcsök, valamint a magukkal hozott polinéziai termények és a tyúk szolgált. Eleinte a fa főleg a fatörzsből kivájt csónakok készítéséhez, épületfának és tűzifának kellett. Terményeiket a pálmafák közötti területeken nevelték, a pálmák védték a talajt pusztulástól, óvták a kiszáradástól és fenntartották a termékenységét.


Nagyon műveltek voltak a szigetlakók. Virágzásának korszakában a gazdag és termékeny szigeten hétezer, egyes becslések szerint húszezer ember élhetett. Nem egyik napról a másikra következett be a pusztulás ami nagyrészt a szoborállítások következménye volt. Óriási szobraikat az ősök tiszteletére emelték, a szertartásaik ezeknél folytak. Tűzhányói kőzetekből kőszerszámokkal faragták őket. 10-20 méter magasak is vannak közöttük, a legnagyobb 270 tonna tömegű. Ezeket a kőbányától a tengerpartig sokszor csaknem tíz kilométer távolságra kellett szállítaniuk. Pálmafák törzsein görgetve, kötelekkel húzták őket, az őslakók elmondása szerint végzett vontatáshoz 70 felnőtt összehangolt munkájára volt szükség. Köteleket egy, a szigeten őshonos fa rostjaiból csináltak. Nagyjából 900 szobrot készítettek, ezek közül négyszázat már nem tudtak felállítani. Ott hagyták őket a kőbányákban, vagy szállításuk maradt abba.

 

1200-1600 között készül a kőszobrok többsége, az utolsót a szájhagyomány szerint 1680-ban faragták ki. 1280 körül kezdték a görgetéshez használt pálmák nagybani irtását. Kiszedték a fák tövét is és a maradékokat felégették. 1450 tájt az egyébként kétezer évig is elélő óriás pálmafajta végleg eltűnt és 1650-re valamennyi fás szárú növény kiveszett a szigetről. Főképpen a vontatáskor útjukba eső terület letarolásával pusztíthatták el az őserdőt. Ezután fa hiányában száraz sással, fűvel főztek és nem tudtak többé csónakokat készíteni. Ettől fogva az étrendből hiányoztak a nyílt tengeren fogott halak és delfinek, amelyek addig a fő fehérjeforrások voltak. Kiveszett az összes ˝oshonos szárazföldi madár, eltűnt a tengeri szárnyasok jó része is.

Ezután földművelésből éltek. Húsnak ott volt a szigetlakók által hozott tyúk. Ám az erdők irtása miatt a hőség, szárazság, eső, szél gyorsan pusztította a talajt, évi 3 méternyi sávban tűnt el az emelkedőkről. Védekezésként a szigetlakók a sziget területének a felére úgy egymilliárd, átlag kétkilós követ hordtak. Ezzel lassította a talaj eltűnését, mert az nem száradt ki annyira, védte a széltől, esőtől és a hőmérsékleti ingadozásoktól. De a föld egyre soványabban termett. Éhínség kezdődött. Kőből erődített, úgy 2 méter magas falú tyúkólakat kezdtek építeni, miközben ők maguk ezeknél kisebb faházakban laktak. Lándzsákat készítettek. Lázadások törtek ki, elsöpörték a vezető rétegeket, törzsfőket és papságot. Felbomlott a rend, a nagycsaládok egymásnak estek, tombolt az erőszak. Sokan barlangokba költöztek, melyeket jobban védhettek. Éhségükben megettek mindent, amit lehetett. Ráfanyalodtak az általuk behurcolt patkányokra is, majd elterjedt az emberevés.

Vannak szigetek, ahol szintén emberevéssel végezték, de néhány hasonló szigeten édeni körülményeket találtak a felfedezők. Nem szükségszerű, hogy egy emberi közösség elpusztítsa önmagát. Mai szóhasználattal élve a Húsvét-sziget társadalma jóval fejlettebb volt, mintmás, a természettel összhangban élő szigetlakó társadalom. Magasabb szintű volt a munkamegosztás, az emberek jóval többet dolgoztak, mint egy ma fejletlennek nevezett szigeten. Míg ott csak magának és családjának halászott valaki, addig a húsvét-szigeti halásznak fogni kellett a kőfejtőknek, kőfaragóknak, kötélverőknek, vontatóknak, a szoborállítóknak és a vezetőknek is. Így a társadalmi össztermék, a GDP is sokszorosa volt annak, mint természetnek megfelelően élő társadalmaké. Bizony ezért nem jó annyit dolgozni. Látjuk, a Húsvét-szigeten emberevésig vezetett a sok-sok munka, a nagyszerű szervezettség, a gazdasági növekedés, a magas GDP. Legyünk nagyon óvatosak azzal, amit ma a társadalom fejlettségének, gazdasági növekedésnek és teljesítményének neveznek.

Megdöbbentő, hogy nagyjából egyidőben hagyták abba a szobrokkal kapcsolatos munkákat. Csinálták az utolsó pálmafáig. Biztosan lehettek olyanok, akik látták, mi következik. De nem tudták abbahagyni, pedig ezzel megmenekülhettek volna. Vezetőik tekintélyükre, kényelmükre és vagyonunkra gondolva nem merték időben elismerni, hogy már régóta tévuton vezetik a népet. Az egyszerű emberek a munkahelyüket félthették. Ha nem kell többé kőfaragó, vontató, felállító, miből fogunk megélni? Egyszerű lett volna a válasz. Jóval kevesebbet dolgozva halászott, vetegetett volna mindenki és ugyanolyan szinten megéltek volna. Így meg túl sokat dolgozva emberevésig juttatták leszármazottaikat. Nemcsak utódaikat, hanem a természetet is tönkretették a bálványszobrokat emelő, csak önmagukkal törődő, magukat felmagasztaló, ugyan nagyon okos és művelt, ám rövidlátó emberek. Felfoghatjuk, mit jelent az a vallásos kijelentés, hogy a bűnben élő ember eltűnik a Földről és az apák bűnei miatt a fiak bűnhődnek.

Forrás

Szólj hozzá!

Címkék: gondolatébresztő

ZöldÖvezet

2009.03.06. 23:03 FöldlakóEmber

A ma napra egy kis néznivaló: a HírTv ZöldÖvezet c. műsora (2009. március 2.) a gazdaságról, a jövőről, a fenntartható fejlődésről.
 

Beszélgetőpartnerek:

Hetesi Zsolt fizikus
Bogár László közgazdász
Láng István akadémikus
Zágoni Miklós fizikus
 

Szólj hozzá!

Címkék: gondolatébresztő hetesi zsolt

Atomerőmű?

2009.03.05. 22:08 FöldlakóEmber

Ma az Eneriga Klub Gyurcsány Ferencnek írt nyílt levelét hoztam.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Megdöbbenve értesültünk arról, hogy kormánya az idei év első felében döntést kíván kikényszeríteni a Parlamenttől egy új atomerőműről. Az Energia Klub az alábbiakat szeretné hozzáfűzni ehhez az elképzeléshez:

Az Ön által említett 2000 MW-os új atomerőmű ára a jelenlegi devizaárfolyamokon számolva elérheti a 4000 milliárd forintot. Miből finanszíroznák ezt a hatalmas beruházást? Magyarországnak jelenleg sincs, és az elkövetkező években sem lesz pénze arra, hogy egy ekkora volumenű, kétes gazdaságosságú ötlethez anyagi forrást biztosítson. Sehol a világon nem épült még tisztán piaci alapon atomerőmű. A bankok már a pénzügyi válság előtt sem támogattak atomerőművi beruházásokat, miért gondolja, hogy a pénzügyi és gazdasági válság közepette ezt mégis megteszik?
 
Vagy azt tervezi, hogy ismét a magyar lakossággal fizettetik meg az óriási nemzetbiztonsági kockázatokat jelentő, súlyosan szennyező radioaktív hulladékokat termelő és az egész magyar energiarendszert eltorzító, gigantikus beruházás árát?
 
Ön azt mondta, hogy azért van szükség a paksi atomerőmű kapacitásának megduplázására, mert a gázválság bebizonyította, hogy csökkenteni kell az ország energiafüggőségét. Azonban az atomerőművek üzemanyagát Magyarország nem képes előállítani, azt csak külföldről – jelenleg Oroszországból – tudja beszerezni. Tehát a függőségünk egy új atomerőművel csak növekedne. Az atomerőmű nagyaktivitású hulladékainak sorsáról Magyarországnak szintén nincs koncepciója, azokat jelenleg a paksi atomerőmű területén őrzik. Az atomszemét nemcsak ma, hanem a jövőben is problémát fog okozni, hiszen a több százezer évig szennyező kiégett fűtőelemek kezelése óriási kiadásokat hagy örökül unokáinkra.
 
Ha Önnek valóban a függőség csökkentése a célja, akkor miért nem a lakossági és intézményi gázfelhasználás csökkentésére ír ki programokat, és alapvetően miért nem a megújuló energiaforrások terjedését akarja Ön segíteni. Az Energia Klub szerint új energiapolitikára van szükség, amelynek kulcsa az energiahatékonyságban és a megújuló energiaforrásokban rejlik. A kormány elsődlegesen az energiaellátás biztonságáért felel, nem feladata, hogy új erőműveket építsen. Azokon a területeken kell sürgősen lépni, ahol az államnak a legnagyobb mozgástere van. Olyan politikát kell folytatnia, amely a pazarlás fenntartása helyett növeli az energiahatékonyságot, és segíti a megújuló energiarendszerek elterjedését.

Budapest, 2009. február 17.

1 komment

Címkék: magyarország gondolatébresztő energiaklub

Ökológiai lábnyom

2009.03.03. 22:15 FöldlakóEmber

Az ökológiai lábnyom fogalmát egy kanadai ökológus, William Rees alkotta meg a hetvenes években, majd a ’90-es évek első felében Mathis Wackernagel-el közösen fejlesztette tovább. A fogalom egy hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat. A számítást elvégezve arra derül fény, hogy hány hektár föld és vízfelületre van szükség az adott folyamatok fenntartásához.

A Föld eltartóképessége véges. Jelenleg 6,8 milliárd embertársunkkal osztozunk bolygónk kb. 11,3 milliárd hektárnyi biológiailag aktív föld- és vízfelületen. Bár a javakhoz való hozzájutás rendkívül szélsőséges megfigyelve a leggazdagabbakat és legszegényebbeket (120-szoros a legnagyobb különbség), átlagosan egy emberre 1,6 hektár termőterület eltartóképessége jut. Egy átlagos magyar állampolgár ellátásához 2003-ban 3,5 hektárnyi földterületre volt szükség, kétszer annyira, mint amennyi a Föld biológiai kapacitásának egyenlő elosztása esetén junta – ez azt jelenti tehát, hogy eléggé nagy lábon élünk: ha az egész Föld lakossága úgy élne, mint a magyar lakosság, két földgolyóra lenne szükség az emberiség kiszolgálásához. Globálisan 2003-ban 25%-kal nagyobb volt az emberiség ökológiai lábnyoma, mint Földünk eltartóképessége! Nem nehéz belátni, hogy mindez az élőlények sokaságának és magának az emberiségnek a jövőjét, jólétét veszélyezteti. 

Az elmúlt 30 év során Magyarország lakosainak ökológiai lábnyoma 5%-al csökkent (javult), míg az ország biológiai kapacitása 22%-al csökkent, azaz romlott. Tehát csökkent a terhelésünk, ugyanakkor jóval nagyobb arányban csökkent az ország eltartóképessége. Ennek oka többek között a termőterületek túlterhelése. Egy példával leírva: egy tónak adott mértékű öntisztulási képessége van. Ha ennél több szennyvíz folyik bele, akkor nem csupán elszennyeződik, de az élővilágának leromlása miatt az öntisztulási képessége is csökken. Ugyanígy van ez a földterületeinkkel is.

Egy ország ökológiai lábnyomát a népességének mérete, egy átlagos lakójának fogyasztása, illetve a fogyasztott javak és szolgáltatások előállításának erőforrás-igénye határozza meg. Az emberi szükségeteket a következő kategóriákba sorolják be: élelmiszer, lakás, közlekedés és szállítás, fogyasztási javak, illetve szolgáltatások. Minden szükségletre megnézik, hogy a különböző típusú területekből hány hektárra van szükség a kielégítéséhez.

Linkek ökológiai lábnyom-számításra:

Ökológiai lábnyom I.

Ökológiai lábnyom II.

My footprint

2 komment

Hallottad-e? Szemétsziget az óceánban!

2009.03.02. 16:30 FöldlakóEmber

Két, egymástól különálló szemétfolyam hömpölyög a Csendes-óceán északi részén Japán (Keleti szemétfolt) és a Hawaii-szigetek térségében (Nyugati szemétfolt). A két USA-méretű, tíz méter vastag, összefüggő hulladékszigetek nem látszanak a műholdképekről, mivel nagy részük áttetsző műanyagszemét, amley közvetlenül a vízfelszín alatt lebeg - kb. 100 millió tonna műanyag hulladék.  És ha így folytatjuk a szemetelést, tíz év alatt megduplázódhat a két szemétfolyam mérete!

Focilabdák, kajakok, gumiabroncsok, legódarabkák és reklámszatyrok, fogkefék is úszkálnak a vízben. Charles Moore fedezte fel az óceán felszínén is megfigyelhető szennyezést 1997-ben vitorlázás közben. Ezt követően hozta létre az Algalita kutatóközpontot a szemétfolyam vizsgálatára és alternatív megoldási lehetőségek kidolgozására. "A szennyezés mértéke elképesztő, tíz éve egy héten keresztül vitorláztam a masszív szemétfolyamban" - mondta Moore.

Az ENSZ környezetvédői szerint a kidobott műanyag 90 százaléka a tengervízbe kerül, és jelenleg az óceánok felületén közel 18 ezer darab jut belőlük minden egyes négyzetkilométerre - írja a The Independent. A hömpölygő hulladék többsége a szárazföldről kerül a nyílt vízre. A szennyezés következtében 100 ezer tengeri emlős és több millió vízimadár pusztul el évente. Az elhullott madarak gyomrából orvosi fecskendők, öngyújtók és fogkefék kerültek elő. A víz felszínén úszó tárgyak megtévesztik a halra vadászó állatokat.

A szemétszigetek az emberi szervezetre is veszélyt jelentenek (nekem pl. máris forog tőle a gyomrom), mivel a vegyipari anyagok a tengeri halak szervezetét is ugyanúgy megmérgezik. A szennyezés pedig előbb-utóbb az étkezőasztalokra kerül. - Ez számomra az úgy kell nekünk kategória lenne, ha nem a gyermekeinkre várna a probléma megoldása, ha őket nem szennyezné a mi felelőtlenségünk. Ez olyannyira igaz, hogy már most vannak fél évszázados hulladékok is a szemétfolyamban.

Az (is) döbbenetes az egészben, hogy mielőtt felhívták volna a szemétszigetre a figyelmemet, én erről nem is hallottam! Pedig nem tartom magamat tájékozatlan embernek, de úgy tűnik, ez olyan információ, ami kevéssé foglalkoztatja a sajtót. Az interneten böngészve is csak pár (egyévesnél idősebb) cikket lehet róla találni - ezek a lényegét közöltem fentebb.

Szégyenletesnek tartom a sajtó magatartását is! Még ha olyan botor is az ember, hogy elszennyezi a környezetét, legalább tudjon róla (olyan -ál- hírek mellett, hogy kiugrott a kutya Bush kezéből, és a -volt- elnök csak pár lépés után tudta elkapni)! JOGUNK LENNE TUDNI EZEKET AZ INFORMÁCIÓKAT! De esetleg visszaesne a fogyasztás, ami rossz hatással lenne a gazdaságra???

Naívan az a gondolat jutott eszembe, hogy ezeket a szemétszigeteket az ember majd felszámolja, hogy megtisztítsuk az óceánt. De egy más vélemény sokkal valószínűbbnek hangizk: esetleg a majd a bekövetkező nyersanyaghiány fog erre  csak rászorítani minket - már ha lesz milyen üzemanyaggal odahajózni a szemétszigethez.

De hálásak is lehetünk: a FÖLD és az ÓCEÁN még mindig minket véd, segít. Most azzal is, hogy "összesöpörte" azt a borzalmas mennyiséget, hogy akár ilyen, akár olyan okból, de kitakaríthassuk - ez a kötelességünk.

1 komment

Címkék: hulladék

Mit tehetek én? "Nivea és Tesco"

2009.02.24. 22:33 FöldlakóEmber

Első téma a babapopsi :). Aminek ugye tisztának kell lennie, amihez az ember jóóóó sok nedves törlőkendőt elhasznál. Nemrég találtam rá a Nivea Baby Toddies törlőkendőre, ami azért nagyon jó, mert biológiailag lebomlik, és a WC-be is dobható, szemben gyakorlatilag az összes többi törlőkendővel. Ráadásul nem csak a popsira jó, hanem a baba kezét, arcát is lehet vele törölni. És nem mellesleg sokkal kevesebb hulladékot termeltünk, ami - valljuk be - egy kisbaba mellett szinte terem. Való igaz, hogy drágább, mint a többi törlőkendő, de szerintem ezt úgy kell felfogni, hogy fizetünk a hulladék megsemmisítéséért is. (Amit szerintem előbb-utóbb kénytelenek leszünk megtenni, csak nem ilyen közvetlen formában.)

A másik kellemes meglepetésem a boltokat, helyesebben a Tescót járva ért, amikor füzetet akartam venni. Felfedeztem, hogy árulnak újrahasznosított papírból készült füzetet is, rögtön vettem is egyet. És olyan zacsit adnak, ami biológiailag lebomlik, és olyannyira környezetbarát, hogy akár a komposztba is dobható!

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem baba hulladék újrapapír mit tehetek én

Mit tehetek én? "Mosódió"

2009.02.18. 00:00 FöldlakóEmber

Elfogadható-e, hogy szennyezzük vizeinket és a levegőt annak érdekében, hogy ruháink tiszták legyenek, miközben pótolhatatlan nyersanyagokat pusztítunk el, nem gondolva az utánunk következő generációkra? Legyen a mosószerünk ilyen:

  • ne tartalmazzon vegyi anyagokat, a természetbe kerülve képes legyen  gyorsan és maradéktalanul lebomlani
  • vegye fel a versenyt a korábbi, vegyi alapú mosószerekkel
  • bármely textíliánál használható legyen
  • legyen könnyen kezelhető
  • legyen bőrbarát
  • maga a termék, és az előállítása is legyen környezetbarát
  • legyen megfelelő az ára, talán még olcsóbb is, mint korábbi mosószerünk

Ez az Indiai Mosódió! A Sapindus mucorossi termése, mely a szappanfafélék családjába tartozik. Ezek a trópusi és szubtrópusi növények a bennük található különleges anyagnak, a saponin-nak köszönhetik nevüket. A saponin vízzel érintkezve habzani kezd, és úgy hat, mint a szappan. Ez a jelentős mosóerővel rendelkező anyag rendkívül nagy koncentációban (14%) és kiváló minőségben található meg a szappanfa termésének héjában. A fa természetes élőhelye Dél-India, ahol már évszázadok óta termesztik és használják termését.

Használata:

A mosódió héjában található tehát a mosóerő, ezért ha egészben vásároltad a mosódiót, azt előbb fel kell törnöd hagyományos diótörővel és ki kell venned a belsejét. Helyezd a héjakat textilzsákba (én egy régi zokniba szoktam), kösd be a száját, és mehet is a mosógépbe. Öblítőre sincs szükség, mert a mosódiónak lágyító hatása is van, de az illat kedvéért szoktam pár csepp illóolajat cseppenteni a zoknira. Egy kicsit keményebbek lesznek ugyan a ruhák, de az előnyökhöz képest ez elhanyagolható hátrány.

És akkor lássuk, hogy a fent támasztott követelményeknek hogyan felel meg a mosódió:

  • nem tartalmaz agresszív foszfátokat és tensideket, vagyis olyan anyagokat, melyek szennyezik környezetet
  • mivel növényi eredetű, ezért akár a komposztba is dobható
  • bármilyen textilhez használható - bármely fokon (energiatakarékossági szempontból ajánlott a 30 fokon történő mosás)
  • a saponin zsíroldó hatásának köszönhetően eltávolítja a szennyeződést a textíliából, anélkül, hogy a színek veszítenének élénkségükből, vagy hogy kárt tenne az anyag ban
  • 3-4 szem dió héja elegendő egy mosáshoz, és ha a mosódió héjakat a kis zacskóban megszárítjuk, egy következő mosáshoz újra felhasználhatjuk őket. Így egy kg mosódió-héj akár 1 évig is elegendő!
  • termeléséhez csak napenergia szükséges, valamint a levegő széndioxid-tartalmát használják fel, és "melléktermékként" tiszta oxigént kapunk.
  • használhatják allergiások, bőrbetegségben szenvedők, jó akár csecsemők ruhájának mosásához is

Számomra kisgyermekes szülőként meggyőző volt, hogy még babácskám ruháit is moshatom a mosódióval és nem kell költenem baromi drága kíméletes babamosószerekre, öblítőkre. Azt nem tudom, hogy pontosan hol termelik a mosódiót, de valószínű, hogy importálják, tehát a szállítási költség magasabb lehet, mint az eddig használt mosószerünké. Azonban kevés kell belőle, így kevesebb csomagolóanyag-hulladék keletkezik, öblítő nem szükséges, az előállítása és a lebomlása sem terheli a környezetet, és még az egészségünkre sem káros, így mindenképp előnyösebb, ha a mosódiót választjuk.

És ez még nem minden. A mosódióból főzetet is készíthetünk, ha 3-6 dióhéjat kb. 1 l vízben 5-10 pecig főzünk, majd a kapott lét átszűrjük. A következőképpen használhatjuk fel:

  • Sampon ill. hajszesz:  A fenti főzet kiváló bőr- és hajápoló szernek bizonyult. A mosódió-főzet nemcsak tisztítja, ápolja is a hajat. Használatával a haj könnyen fésülhetővé válik és kevésbé gyorsan zsírosodik. Gátolja a korpaképződést, emiatt a tulajdonsága miatt alkalmazzák eredményesen a psoriasis (pikkelysömör) kezelésében is.
  • Állatsampon: Kutyája vagy egyéb házikedvence szőrét is tisztithatja a mosódióból  készített "samponnal", anélkül, hogy az állat érzékeny bőrét kitenné a vegyi alapú mosószerek szárító vagy irritáló hatásának.
  •  Altalános tisztító: ugyanez a főzet használható koncentráltan vagy higítva általános lemosószerként, konyhában vagy fürdőszobában, ill. felmosáshoz.

Ez utóbbiakat is ki fogom próbálni!

Jó kérdés, az ár. Én az mosódiómat a Quellétől rendeltem kb. 3.000,- Ft-ért. Azonban a mosodio.hu  oldalon jóval drágábban (ez a weboldal a mai post forrása is)vásárolható meg, ott egy kg héj 6.400,- Ft. Onnan még nem vásároltam, fogalmam sincs, hogy mi a több, mint kétszeres árkülönbség oka, talán a kiscég, nagycég dolog, nem tudom. De ezeken kívül még számos webshopban beszerezhető, változatos árakon, célszerű körülnézni.

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem baba mit tehetek én

Mit tehetek én? "Szappan II."

2009.02.17. 13:32 FöldlakóEmber

Egy post erejéig kénytelen vagyok visszatérni a szappan-kérdéshez. Az Avon legújabb katalógusában a "Milliók kedvelik" reklámszlogent választotta termékei népszerűsítéséhez. A tusfürdőknél hozzáteszi:

"Ha összegyűjtenénk az összes Senses tusolózselét, amit Kelet-Közép-Európában egy év alatt vásároltak az Avon-tól, 4 és félszer tölthetnénk meg velük egy 50 métere úszómedencét."

Ez elképesztően nagy szám! És azon túl, hogy tusfürdőben lubickolhatnánk, lenne pont 4 és fél medencényi műanyag, lassan lebomló szemetünk. Az a döbbenetes, hogy ez csak egy cég, és csak Kelet-Közép-Európa fogyasztása.

Rengeteg szemetet, energiát, szállítási költséget stb. spórolhattunk volna meg, ha ezek helyett mondjuk (papírdobozos) szappant vásárolunk, és azzal mosdunk. Így is, úgyis tiszták leszünk, és teszünk valamit egy tisztább, élhetőbb Földért.

Szólj hozzá!

Címkék: fogyasztás hulladék mit tehetek én

Kapcsold ki!

2009.02.09. 07:00 FöldlakóEmber

Az Európai Bizottság támogatásával indul a "Kapcsold ki!" kampány. A link a kampány magyarnyelvű weboldala, ahol megtalálható a kampány programja és egy kissé gyermeteg, bár szemléletes játék, amely bemutatja, hogyan cselekedj saját házad táján. Nagyon ügyes voltam a játékban, ezért meg is kaptam az Energia Őre megtisztelő címet.

Az ötletekből mindenki szemezgethet, hogy mit tud otthon megvalósítani. Azt hiszem a szelektív hulladékgyűjtés az alap. Persze, nekem nem túl nehéz, gyakorlatilag a lakásom ajtaja előtt vannak szelektív gyűjtők, kivéve sajnos papír, mert felgyújtották még ősszel. Állítólag egy fiatal tanárnő volt. Noooormális? Ja, meg annyi gondom van még, hogy fémgyűjtőt én még Szolnokon nem láttam. Ha valaki igen, kérem, szóljon!

Azonban van egy kérdés, ami közelebbi vizsgálódást érdemel, a mobiltöltő kihúzása. Valóban, a régi típusú töltőkre igaz, amit ír a weboldal is, hogy gyakorlatilag az  energia 95%-a kárba vész. Azonban az új típusú töltők már jóval kevesebb áramot fogyasztanak, ha nincs rádugva a telefon, amit tölthetnének.
A férjem még tavaly vásárolt egy fogyasztásmérőt. Mérései alapjén az újabb töltők fogyasztása rádugott telefonnal kb. 5W, "üresen" bedugva 0,03-0,1W körül van, míg a régiek ilyenkor is 1-1,5W-ot felvettek.

A 0,03W-s töltő ha egy egész hónapban bedugva marad, akkor kb. 0,022kWh-át fogyaszt, ami kb. 1 Ft-ba kerül. Ennyi áramot egy porszívó kb. 40 másodperc alatt elfogyaszt, egy normál 60W-os égő pedig kb. 20 perc alatt. Tehát, ha minden nap 1 perccel kevesebbet égetünk egy izzót, vagy kicsit jobban sietünk a porszívózással, már többet takarítottunk meg, mint amennyit a bedugva hagyott töltővel elpazaroltunk.
Ha hetente átlagosan 5 órát töltjük a telefont, akkor a hasznos, azaz ténylegesen töltésre fordított energia 0,1kWh, ami jóval több, mint az elpazarolt. A teljes fogyasztásnak 18% veszik kárba, nem pedig 95%.
Más készülékek tápegységei sok eseben ennél jóval többet fogyaszthatnak, ahogyan a stand-by módban hagyott tv, monitor, hifi is. Későbbi posztokban ezekre még érdemes lesz visszatérni.

Link: ENRGA

Szólj hozzá!

Címkék: eu fogyasztás hulladék szolnok szelektív áram tápegység takarékoskodás mobiltöltő

Mit tehetek én? "Szappan"

2009.02.06. 19:29 FöldlakóEmber

A sorozat mai részében egy, mindenképpen környezetbarát és helytakarékos megoldást szeretnék javasolni.

Javaslom, hogy folyékony szappan helyett vásárolj hagyományos szappant. A hagyományos szappan előnyei a folyékonyhoz képest:
- Kevesebb helyet foglal otthonodban, mint folyékony testvére.
- Kevesebb hulladékot termel, mivel csak egy papírdobozban, vagy műanyag tasakban van, míg a folyékonynál ott a flakon, és ez még akkor is több hulladék, ha utántöltőset veszel.
- Kevesebb energiabefektetéssel jut el hozzád a szállítás során, mivel kisebb, és könnyebb - a folyékonynál még a vizet is cipelni kell.
- Utóbbi két ok folytán valószínűleg olcsóbb is, de ha ez nem annyira szempont, lehet már mindenféle luxus hagyományos szappanokat is kapni.
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy aki nagyon környezetbarát akar lenni, az a zuhanyzásnál is áttérhet a szappanra, én ezt most tervezem.)

 

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem hulladék takarékoskodás mit tehetek én

Mit tehetek én? "Kalóriák"

2009.02.04. 14:14 FöldlakóEmber

Az egész környezetvédelemmel egy gond van, hogy nincs igazából az egyes emberekre szabva. Hallunk nagy szólamokat arról, hogy így kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, védjük az élővizek, szárazföldek állatait, itt túlszaporodtak az óriásmedúzák - mind mind valós probléma, ami cselekvésért kiált, de te vagy én mit tehetnénk ez ügyben? Itt politikusok, a tudomány és a gazdaság összefogására van szükség, olyan dolgokra, amibe nekem nincs beleszólásom, ahogy valószínűleg neked sem. Itt tehát meg is feneklett a dolog, csak nézzük, nézzük, ahogy egyre pusztul a bolygónk.

Azonban el kell hinnünk, hogy az apró környezetbarát ötletek igenis sokat számítanak! A sok (látszólag) kicsi összeadódik, mert már nagyon sok a zölden gondolkodó és cselekvő ember. Nyilván ez még nem elég, de nagyon jó kezdet!

Ezért indítom ezt a "Mit tehetek én?" sorozatot, amelyben azt szeretném, ha össze tudnánk gyűjteni olyan környezetbarát, környezetvédő eljárásokat, amiket az egyes emberek is beépíthetnek mindennapjaikba. Szeretném továbbá némelyiket közelebbről is megvizsgálni, hogy minél pontosabban lássuk, hogy amit teszünk, az valóban segít-e a környezet állapotán, mert szerintem ez nem mindig teljesen egyértelmű.

Most kezdem én (és persze még folyt. köv tőlem), de nagyon örülnék további ötleteknek. Most a fogyókúrázók elhatározását szeretném megtámogatni. Az erőforrások kiapadásáról majd fogok még írni, de ezek végességéről sokat lehet hallani. Az élelmiszertermelés is nagyon függ az olajtól, ha vesszük a műtrágyát, a szállítási költséget, a csomagolást - amit, ha műanyag, szintén olajból állítanak elő; stb. Emiatt gyakorlatilag egy kalória étel  megtermeléséhez kb. 10 (!!) kalória értékű olajra van szükség. Tehát, kedves környezetvédő fogyókúrázó, ez segíthet abban, hogy a csokit ne vedd meg a boltban, és esetleg ne szedj másodszor is a vacsoránál, és zöld módon érd el a csodás alakodat :)

Szóval az első ötletem, hogy takarékoskodjunk az étellel. Ez az 1-10 kalória dolog jusson mindig eszedbe, amikor ételt dobsz ki, hogy legközelebb úgy tudd megoldani az étkezést, hogy csak annyit vegyél, meg készíts, ami tényleg kell és ami el is fogy - háziasszonyok tudják, hogy ez nem is olyan egyszerű!

Szólj hozzá!

Címkék: olaj környezetvédelem takarékoskodás mit tehetek én

Az én házam, az én váram

2009.02.02. 18:09 FöldlakóEmber

Szó sincs róla, hogy ne szeretném a kis lakásunkat. Nagyon is szeretem. Jó helyen van a belvárosban, gyalog szinte minden megközelíthető, közel laknak a szüleim és nagybátyámék is. Valószínűleg sokan a helyemben, kisgyermekes szülőként azt mondanák, hogy jó lenne egy kertes ház, és én is így vagyok ezzel. Azonban itt én nem állnék meg. Sok műsort láttam már a tévében, ahol környezetbarát  házakat mutattak be, amelyekben sokkal kevesebb energiával lesz télen meleg, nyáron viszont kellemesen hűs a levegő, a wc öblítésére esővizet használ, stb.

Most ez Magyarországon is elérhetővé vált, sőt! Olyan aktív készházat lehet vásárolni, amely még többletenergiát is termel! Mit nem adnék érte, ha egy ilyenben élhetnék! Persze ez nagy valószínűséggel csak álom marad, hiszen egy ilyen ház négyzetmétere 250 ezer Ft, és ebben ugye még a telek nincs benne. Ilyen gazdasági helyzetben meg a bankkölcsön meg sem fordul a fejemben. Persze lottó, lottó, heti remény...

Hiszek abban, hogy a jövőben valamikor ilyen házakban fogunk élni. Fontos lenne, hogy már ma is a még meglévő és elérhető kevéske energiaforrást ilyen jellegű, energiát termelő házak és egyéb eszközök előállítására fordítanánk.

Forrás: stop.hu

3 komment

Címkék: környezetvédelem megújuló energia

Elfogyó erőforrások - elfogyó emberi élet?

2009.02.01. 22:59 FöldlakóEmber

Nem vagyok túl vidám hangulatban, most néztem meg a Záróra c. műsort, a dr. Hetesi Zsolttal készített beszélgetést. Mit mondjak, nem dobott fel túlzottan. Számomra vannak dolgok, amelyekről megérzem, hogy igazak, mégha ez a megérzés nem is alapul ésszerű adatokon, vagy indokokon. A vázolt ijesztő jövőképpel is ez a helyzet, csak az interjúban kőkemény, többször ellenőrzött számokról (!) van szó, mely számok olyan jövőképet festenek, ami nagyon nem tetszik, főleg ha a másik szobában szuszogó féléves kisfiamra gondolok.

Nagyon javaslom a következő videók megtekintését. Az első a teljes változat, egy órás előadás, a második rövidebb, az első sommázata, a harmadik pedig a Záróra c. műsor linkje. Az utolsó linkhez kapcsolódó weboldal a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport honlapja, ahol még számos érdekes és hasznos információ található, amikből még tervezek postolni.

Az utolsó óra - Híradás a Föld állapotáról

Az utolsó óra - a közgadász szemével

Záróra

 

Szólj hozzá!

Címkék: takarékoskodás hetesi zsolt

Ellenpélda

2009.01.30. 23:27 FöldlakóEmber

Ellenpélda, sajnos fővárosunkból. Miskolc tett valamit az emberekért, ellenben Fővárosi Közgyűlés úgy csinált, mint a mesében a lány: hozott is ajándékot meg nem is, szamáron is jött meg nem is, volt is rajta ruha, meg nem is. Mit is csináltak a drága politikusok? Az önkormányzatnak szmogriadó esetén nem kötelező elrendelnie a páros-páratlan rendszámokon alapuló forgalomkorlátozást, ez mindössze egy lehetőség maradt. Persze nem árt, ha az önkormányzatnak van mozgástere, némi döntési szabadsága, főleg ilyen  horderejű kérdésekben, ami az emberek mindennapi életét igencsak befolyásolja. Azonban félő, hogy még szmogriadó esetén is nagyobb súllyal fognak bírni a különböző gazdasági lobbiérdekek, amelyek megakadályozhatják a helyes döntést.

Az a tragikus a dologban, hogy ez a forgalomkorlátozás működne! Amikor szmogriadó volt és bevezették, tisztább lett a levegő! Ez már csak azért is olyan fontos, mert szmog esetén - ahogy arra a Levegő Munkacsoport rámutatott - megszaporodik az asztmás és egyéb légúti megbetegedések és az infarktusok száma. Felmérések szerint a szennyezett levegő miatt a Budapestiek életminősége rosszabb és élettartama jelentősen megrövidülhet! Tehát már emberéletekről van szó, a tiedről, az enyémről, a gyermekeinkéről! Arról nem is beszélve, hogy a megbetegedők orvosi kezelése valószínűleg többe kerül az államnak, mint amennyi kárt esetleg a gazdaságnak forgalomkorlátozás okoz. ÉBRESZTŐ!

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország környezetvédelem légszennyezés

Szemét kérdés

2009.01.29. 17:19 FöldlakóEmber

Az egyik legfontosabb környzetvédelmi kérdés a háztartásokban keletkező hulladék elhelyezése, tárolása, amire nem is gondolunk, miután a kukánkba dobduk; az iparban keletkező hulladékkal pedig nem is találkozunk. Gondot okoz a rengeteg hulladék elhelyezése, megtelőben vannak a szeméttelepek, és senki nem akarja, hogy az otthona közelében nyíljon a következő. 

Miskolc egy követendő példát állít a városi önkormányzatoknak a (főleg lakossági) hulladék hasznosítására, ugyanis egyik bezárt szeméttelepükön képződő biogázt egy egész lakótelp (319 lakás) fűtésére fogják felhasználni. A beruházás 500 millió Ft-ba került, állami támogatást is megnyert hozzá a város, eredményeképpen pedig évente 377 330 köbméter földgáz takarítható meg.

A rendszert kiegészítik egy gázmotorral is, amely évente kb. három és félmillió kWh áramot termel majd. Ez közel 1500 háztartás áramellátását biztosíthatja.

A megtakarítás évente (130 Ft-os köbméterenkénti gázárral számolva - ami csak növekedni fog)  ötvenmillió Ft, tehát 10 éven alatt megtérül csak a hőtermelésből. A villamosenergia-termelés miatt ez az idő 5-6 évre is lerövidülhet.

A  beruházás előnyei: bioenergia felhasználása, orosz gáztól, egyáltalán a gáztól való függgés csökkentése, a levegőszennyezés csökkentése.
 

A fenti példából is lászik, hogy számos lehetőség van az energiatermelésre. Kérdés, hogy mire elfogy az olaj és a földgáz, sikerül-e ilyen és ehhez hasonló (megújuló) energiaforrásokkal pótolni.

Forrás:
greenfo - Biogázzal fűtenek Miskolcon

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország gáz hulladék áram megújuló energia

A kezdet

2009.01.28. 22:34 FöldlakóEmber


Környezetvédelem. Mindig is érdekelt a dolog, szelektíven gyűjtöm a hulladékot, igyekszem környezetbarát termékeket választani, de ebben nagyjából ki is merült a „zöld” oldalam, holott hajlamos vagyok hinni a „károgó” zöldeknek, hogy nagy bajok vannak és rengeteg lenne a tennivaló ezen a téren.

Szeretnék jobban megismerkedni a környezetvédelem témájával, a konkrét bajokkal, azzal, hogy én magam hogyan vehetném ki ebből a részemet, mi az, amit az egyes ember is zöldeskedhet a saját otthonában különösebb nehézségek nélkül – talán csepp a tengerben, de sokat jelent, ha valaki a saját háza táján söpröget! Szeretnék továbbá érdekes cikkeket is megosztani, amiket szörfölés közben találok. Fontosnak tartom, hogy minél többen és minél többet beszéljünk és tudjunk meg a környezetvédelemről, és tegyünk is a Földért, az otthonunkért.

 

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem